Interaktív blogREGÉNY
2010.09.05. 12:34
• Főzzünk együtt blogregényt a Mi receptünk alapján, de Ti hozzátok a belevalót...na meg a fűszereket! •
• Regényírók és regényt írni vágyók mindent bele •
• Mindenkit szeretettel vár a szerkesztőség •
A REGÉNY avagy a blogREGÉNY itt:
jaffar.blog.hu/2010/07/09/a_regeny
Fűszerek avagy alapÖTLETek itt:
jaffar.blog.hu/2010/07/09/alaprendszerek_alapvetesek
A RECEPT avagy a SZABÁLYOK itt:
jaffar.blog.hu/2010/07/09/alapvetes_51
Alapötletek - alapvetések
2010.09.04. 01:18
• itt kell definiálni a sztorin végighúzódó, azt meghatározó alaprendszereket, -ötleteket •
Bemutatkozó-Csevegő-Csacsogó szoba
2010.08.25. 12:33
• új tagok — néhány szó magatokról — minden egyéb locsi-fecsi •
Fejezet variációk
2010.08.24. 00:07
• ide írjátok a szavazásra váró aktuális fejezetre vonatkozó ötleteiteket az AlapSzabálynak megfelelően •
Irina Berenger
2010.08.20. 22:37
• találd ki a szereplő jellemrajzát, belső tulajdonságait, szokásait, idáigi életét, fontos élményeit •
• Ide jön majd a végleges jellemrajz, amit a későbbiekben kötelező figyelembe venni •
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Rob Berenger
2010.08.20. 22:30
• találd ki a szereplő jellemrajzát, belső tulajdonságait, szokásait, idáigi életét, fontos élményeit •
• Ide jön majd a végleges jellemrajz, amit a későbbiekben kötelező figyelembe venni •
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
HooD (Jason Berenger)
2010.08.20. 22:20
• találd ki a szereplő jellemrajzát, belső tulajdonságait, szokásait, idáigi életét, fontos élményeit •
• Ide jön majd a végleges jellemrajz, amit a későbbiekben kötelező figyelembe venni •
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
a Mór
2010.08.20. 22:10
• találd ki a szereplő jellemrajzát, belső tulajdonságait, szokásait, idáigi életét, fontos élményeit •
• Ide jön majd a végleges jellemrajz, amit a későbbiekben kötelező figyelembe venni •
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Mellékszereplők
2010.08.20. 22:00
• találd ki a szereplők jellemrajzát, belső tulajdonságait, szokásait, idáigi életét, fontos élményeit •
 |  |
 |  |
 | |
Egyéb javaslatok, ötletek
2010.08.15. 12:27
• ide tolja, ha bárkinek van jó ötlete, gondolata, ami később felhasználható, akár a többiek által is •
Hibakeresés
2010.08.10. 02:19
• minden, ami szemet szúr, akár a már végleges anyagban is; emberek vagyunk, tehát hibázni fogunk, de sebaj, nincsenek raktárban sorakozó kötethalmok, itt könnyen lehet javítani •
A REGÉNY ...................................................
2010.07.10. 15:47
„...s az éj feketesége ereszkedett rám; mintha minden érzésemet elnyelte volna valami őrült, zugalmas zuhanás az alvilág legeslegmélyére. S akkor csönd lett és némaság, és az éj az egész mindenség.”
E. A. Poe — A kút és az inga — Babits Mihály fordítása
• 1 •
Oly mértékben kiürült az elmém, hogy az utolsó gondolatnak már csak a visszhangja bolyongott benne reménytelenül. Az idő elgurult...
...hogy mikor találtam meg, sejtésem sincs, de egyszer csak újra részévé váltam. Valami monoton, óraműpontosan surrogó hang segített ebben. A rendszer lassan újraindult, megjelentek az első benyomások, amik a szokatlanul nyugtalanító hanghoz kapcsolódtak. A suhogásszerű ismétlődés hol halkult, hol erősödött. Nem volt agresszív, inkább kérlelhetetlen és szomorú. Némi léghuzat is érződött, ami valami felfoghatatlan módon kapcsolódott a hanghoz. Táguló tudatom érzékelte, hogy a ritmus köti össze őket. A következő érzékelési szintre belopakodott valami dohos csatorna és rágcsálószag, ami patkányok képzetével társult, és ez volt az a pillanat...
...amikor az emlékek gátja átszakadt, az ár magával rántott, s miközben fuldokoltam a ki tudja, hány millió éves tudattalan és pár évtizedes tudat és emlékezet zavaros elegyében, valami jeges érzés kezdett osonni a gerincoszlopomon felfelé kisütve minden csakrapontot. Még nem volt tiszta, mi változtatott jégcsappá, de ahogy régi filmeken lassan élesedik a kép és futnak a karccsíkok, úgy kezdett formálódni a kérlelhetetlen felismerés. Abban a pillanatban újra megtorpant az idő és sikítozni kezdett valami — lehet, hogy a patkány, aminek a szagát éreztem, vagy a bennem rejlő csecsemő —, de bizonyossá vált, hogy nem én voltam, hanem valami legbelül. Mélyen, de mégis érzékelhetően. Távol, de mégis a fülemben. Az agyamban, de a gyomromban is. Minden sejtem rezonált. Ez jelezte, hogy a görcsösen eszelős keresési folyamat a végére ért, idegszálaim idáig zakatoltak kutatva a gigantikus tudatmasszában, mint fáradt számítógépes algoritmusok. A keresés, melynek célja az iménti élmények déjà vu-szerű visszhangjának elemzése volt, nyers és sokkoló eredményre jutott: pillanatnyi helyzetem kísértetiesen hasonlított Poe A kút és az inga című novellájának egyik halálos alaphelyzetéhez. A középkori Toledo, az Inkvizíció, a Kút és a patkányok, az Inga és a rettegés, a halál illata...
...éreztem orromban. — Mennyi időm van még? — Ilyen helyzetekből megszabadulni csak könyvekben lehet az író kegyessége által. Érdekes módon ez a szenvtelen, racionális gondolat megfékezte az idegi láncreakciót és lassan tisztultak gondolataim. Eszembe jutott, ki vagyok és hol vagyok — azaz hol kellene lennem, mert semmiképpen sem a középkori Toledo-ban az Inkvizíció suhogó pengéje alatt.
— Álljunk csak meg! Mi ez az egész rohadt lázálom? Milyen Toledo? Miféle inga? Méghogy a középkor! Hóóó, csak nyugi, mély levegő, benntart, kifúj, újra...így jó.........ííígy jóóóóóóó.
Nem tudtam, hallott-e valaki, de engem megnyugtatott a hang, amit sajátomnak véltem. Üvöltenem kellett...
— Áááááá! Íííííííííííí! Hahóóóóó! Hall valaki? Ááááááááááááááááááááááá!
Úgy vágott arcomba a beálló könyörtelen csönd, hogy most tudatosan rémültem meg. Mi van, ha ez nem vicc, hanem...
...hanem mi?
Rob Berenger, első osztályú kibernetikus és elemző matematikus vagyok. Speciális kutatási területem a párhuzamos valóságok, az időhurkok világa, az unalomig elcsépelt, de még mindig megoldatlan időparadoxonok, a képzelet materializálódásának és a valósággal való keveredésének kutatása. Képes vagyok gondolkodni, de már egyáltalán nem biztos, hogy vagyok.
...hanem mi?
Lehet, hogy a novella átszippantott a valóságból és egy könyv lapjain kell csúfondárosan és szánalmasan elpusztulnom? Hohó, várjunk csak, a könyvben a főhős végül megmenekül. Nem, az atmoszféra kísértetiesen hasonló volt, de mégsem ugyanaz. Semmiféle ingát nem látok, nem vagyok megkötözve, tulajdonképpen fogalmam sincs, mi vesz körül, már a hangot sem hallom, a szagokat sem érzem. Illúzió volt csupán? Idegi rövidzárlat? Látomás vagy csak szimpla őrület?
...hanem mi?
• 2 •
Az űrállomás laboratóriumának kérlelhetetlenül rideg üvegtáblái úgy tükrözték áttetszően a mozgó alakokat, hogy egy bizonyos pontból — de csak egyből — tekergőző, vonagló hydrának, lüktető organizmusnak tűnt az egész. Ez a pont egy emberi szem közepén helyezkedett el, ez a szem pedig egy mór tudós koponyájában foglalt helyet, akit alig néhány perce emeltek át a középkori Toledo bűzös forgatagából.
Az utazót — szerencsétlenségére vagy szerencséjére — 1214-ben egy, a Santo Domingo el Antiguo-kolostor közelében leomló ház gyűrte maga alá lovával együtt. De még mielőtt megsérülhetett volna, a készenlétben álló idővadászok kiemelték sértetlenül és gyors idegi blokkolóval fixálták állapotát, miközben tudatát kikapcsolva elhelyezték egy időkapszulában. Fontos volt, hogy az idegrendszer felfokozott állapotban maradjon és legyen elég adrenalin a vérben, máskülönben a szállítás végén nem lehetett felébreszteni az „árut”. Ez pedig a busás fizetség elmaradásával járt volna, ami az ilyen cserzett lelkű zsoldosok esetében roppant veszélyes eshetőség volt.
A kiemelés nehéz és nagy precizitást igénylő művelet. Ügyelni kell, hogy ne hagyjon jelentős nyomot a módosítás, ne vessen számottevő hullámokat a jövőben. Hibás művelet esetén — a hiba nagyságától függően — a kívántnál nagyobb mértékben módosulhatott a jövő, javítani szinte lehetetlen volt. Szerencsére a hullámok néhány száz év alatt elültek, és a történelem engedelmesen belesimult eredeti medrébe. Közkedvelt volt csaták, katasztrófák, járványok és balesetek őrületében megbújva lesni a megfelelő áldozatra, pótolhatatlan borzongást jelentett egy-egy sikeres akció, nem beszélve a zsíros sikerdíjról.
A tudós a kapszulában, mesterséges, furcsa, természetellenes állapotban várta az ébresztést — idegrendszere a halál előtti állapotba fagyasztva — és nem láthatta a hydraszerű optikai csodát, így elkerülvén, hogy agya azonnal megbomoljon a rá leselkedő sokkhatástól.
• 3 •
1214. április havában — a spanyolországi Toledo városában — a ciszterci Juliano barát kilépett a Santo Domingo el Antiguo-kolostor ódon kapuján és nem sokkal később egy vágtató mór lovas majdnem elsodorta. A barát nemigen értette, miért is kell ennyire sietni, mivel még sosem akadt sürgős dolga. Meg is kérdezték olykor rendtársai, nem fog-e lemaradni az Üdvösségről, mire mindig csak annyit válaszolt: „Ha úgy alakul, én is megvárom majd az Úristent!”.
Még porolta skapuláréját, mikor a patkók eszeveszett döngése — egy közeli lakóház alatt húzódó barlang mennyezetét behálózó hajszálrepedések évszázados fáradtságát kihasználva — beszakította a földet magával ragadva az egész épületet. A törmelék és kőzuhatag, toronymagas porfelhőt kavarva, egyenesen a mór lovasra zúdult.
„Ezt tán mégsem érdemelte, mer’ úgy sietett.” — gondolta a barát és fohászba kezdett. A közelben vibráló Hood nevű idővadász hűvös izgalommal kezelte műszereit. Láthatatlan volt, de arca amúgy is alig lett volna kivehető a csuklya árnyékától, amit mindig hordott. Pater Juliano, miután befejezte imáját, fejére húzta csuklyáját és valami furcsa módon hasonlatossá vált a zsoldoshoz.
• 4 •
400 évvel később, 1614. április 7-én, ugyancsak a spanyolországi Toledo városában meghalt Domenikosz Theotokopoulosz, ismertebb nevén El Greco, a különleges sorsú festő. A Santo Domingo el Antiguo-kolostor altemplomában helyezték örök nyugalomra. Állítólag néhány év múlva koporsóját egy másik templomba szállították, amelyet később leromboltak, így csontjainak nyoma veszett. Első toledo-i munkája a kolostor templomának főoltára, melynek felső képén, a halott Krisztus lábai alatt figyelemre méltó portrék tűnnek fel.
Hood idővadász olykor ellátogat ide és figyelmesen tanulmányozza a képet. Bizonyára érdekes információkkal tudna szolgálni a Görög halálának pontos részleteiről és arról a bizarr élményről, amivel csak ebben az egy esetben találkozott furcsa munkája során: a festő hosszas betegség után halt meg, távozásának utolsó pillanatában kinyitotta szemét és tekintete összeakadt az elvileg láthatatlan Hoodéval. Nézték egymást megmagyarázhatatlan bizalommal, valami módon összekapcsolódtak az időtlenség hullámain. A géniusz — földi életében utoljára — elmosolyodott, majd néhány szót suttogott görögül. A sokat megélt vadász megborzongott és érezte, hogy ezek a szavak különös jelentőséggel bírnak majd az emberiség zaklatott történetében.
• 5 •
...hanem mi? A válasz lassan elősejlett.
Rob azon gondolkozott, hogy miért pont ezt a Poe novellát élte át. Már tisztában volt azzal, hogy egy pszichomixer székben ül valahol — nem is sejtette, hogy nem messze tőle egy középkori mór utazó sokkal komolyabb kérdéseket fog hamarosan feltenni — és egy öngerjesztő, rekurzív élménysokkot élt át. Még nem ébredt fel az igazi valóságban, az átmeneti fázisban lehetett.
Miért Poe?
Tizenévesen olvasva elég nagyot ütött rajta, még most is érzi a régi könyv olcsó, nagy fatartalmú, sárgult papírjának fanyar illatát. Külön engedély kellett, hogy a könyvmúzeum antik darabjait kezébe vehesse. Alig voltak néhányan, akik ilyesmire vetemedtek. — Könyv? Micsoda ostobaság! — káráltak a többiek, de sosem tudták meg, hogy az a bizonyos fanyarkás papírillat összekacsintva a nyomdafesték émelyítőbb szagával maga volt a parfümbe zárt idő. Nem adta volna semmiért azokat az éveket. Több ezer lapon maradtak rajta ujjlenyomatai, egykor majd bizonyítván, hogy Rob Berenger igenis létezett.
A kibernetikus kimerülten elájult és — fokozatosan szétmálló tudattal — lassan, de biztosan mégis a valóság felé szivárgott.
• 6 •
Ugyanekkor — 2014. áprilisában, 800 évvel azután, hogy négy patkó talán végzetes irányba sodorta a gyanútlan emberi történelmet — Irina Berenger, Rob Berenger extravagáns húga, esztelen tempóban hajtott Detroitból az Ohio-beli Toledo városa felé a 75-ös főúton. Az öregecske Dodge nyüszített félelmében, de a finom női lábfej a kopott Converse-ben kíméletlen volt. A karcsú, formás vádli most inkább tűnt bosszúszomjas fegyvernek mint férfikábító ördögi szerkezetnek. A négy patkót ebben az esetben négy gumiabroncs helyettesítette, de hatásuk a jövőre nézve lehet, hogy nem kevésbé volt jelentős. A másik ülésen a Toledo Free Press legfrissebb száma hevert, címoldalán egy kétkolumnás cikk fotóval és titokzatos főcímmel.
A Dodge vágtája kevésbé volt elegáns mint az arab telivéré, a tornacipő is elmaradt a sarkantyú mögött, azonban Irina Berenger törékeny, formás alakja szépen metszett arcélével, villógó szemeivel és padlizsánlilára festett hajával kimondottan megkapóan festett volna a sudár, elegáns, tökéletes öltözetű arab utazó mellett.
• 7 •
Greenwich-i idő szerint pontban déli 12-kor az Ohio-beli Toledo-ban egy pillangó csapkodni kezd a szárnyaival.
Rob Berenger tudatának felszínére bukkan.
Húga, Irina a csapzott Dodge-dzsal épp elhagyja a Sterling State Parkot.
Az immár időutazó mór szeme kinyílik, de szerencsére az üvegeken táncoló víziónak nyoma sincs.
Budapesten Tötthösy Márk régiségkereskedő Máté nevű fia titokban elkezdi nézni a Fülke című filmet, amelyben a fiú első szerelme, Katie Holmes színésznő is játszik, aki az Ohio-beli Toledo-ban született 1978. december 18-án. Azon a napon avatták idővadásszá Hood néven Jason Berengert, Rob és Irina apját.
• 8 •
— innen folytatjuk —
Üdvözlet mindenkinek,
aki szereti a kicsit misztikus és rejtélyes regényeket. Aki szeretne regényt írni, csak még nem sikerült elkezdenie és aki szereti a közös mókát. Az ötlet a következő:
írhatnánk közösen egy regényt (commbook). Néhány oldalon elkezdődik a történet felvázolva az alapszitut és néhány szereplőt. A regény három szálon indul párhuzamosan kicsit megfűszerezve különböző idősíkokkal, kereszthivatkozásokkal és áthallásokkal. Az első hét fejezet nyitva hagy rengeteg elvarratlan szálat, amelyek szinte végtelen módon folytathatóak. Az a terv, hogy minél többen, együtt teremtsünk. Ez egy kísérlet, egy játék, egy kaland. Az érdekessége, hogy senki nem tudja előre, a történet hogy alakul, egészen izgalmasnak ígérkezik a közös munka. Bárki, aki regisztrált és elfogadta a játékszabályokat, részt vehet benne. Hétről-hétre folytatódik a regény. Minden tag írhat folytatás verziót, de a tagok szavazzák meg a heti győztest. Írhatnak magányos farkasok, de csoportok is, vagy akár a blogon is lehet együtt gyúrni új fejezeteket. Nem kell feltétlen íróként részt venned a játékban, akkor is csatlakozz nyugodtan, ha csak olvasni, véleményt mondani, izgulni vagy vitatkozni akarsz a regényről.
Értelemszerűen nem egy zagyva, stílusában-logikájában kusza szövegtörmeléket akarunk létrehozni, hanem egy működő regényt, aminek egységesnek kell lennie minden tekintetben. Tehát lehet egy folytatás irodalmilag önmagában kiváló, ha nem illeszkedik tökéletesen az alaphoz, nem lesz jó a végeredmény. A logikai bukfencekről nem is beszélve.
Ezért arra kérek mindenkit, hogy ne a szöveg irodalmi kidolgozására helyezze a hangsúlyt, hanem a történet cselekményének minél izgalmasabb — de a rendszerbe integrálható — bonyolítására. Bármilyen logikai-történeti szál folytatható, lehet behozni új szereplőt, meg lehet ölni már meglévőt, ki lehet találni teljesen új szálakat. Aki konkrét adatokat (neveket, helyeket, kifejezéseket, évszámokat stb.) szerepeltet, az nézzen utána, hogy a lehetőségekhez képest hiteles legyen, kerüljük az anakronizmusokat és logikai hibákat (pl. ne hivatkozzunk olyan épületre, ami még fel sem épült az adott korban stb.). A minőséget az garantálja, hogy a teljes tagság szavazhat, tehát idióta, feltűnésmániás, tipikus fórum- és blogkalandorok továbbá netvigécek selejtjei nem kerülhetnek be. Amikor megvan az új fejezet, akkor az adminok lehetőleg ellenőrzik az adathitelességet, szűrik a logikai hibákat, ezután én megírom az anyagból a végleges textust, ami garantálja az egységes stílust. Előfordulhat változtatás az eredeti anyaghoz képest, de ezt mindig indokoljuk a blogon és csak feltétlenül szükséges esetben alkalmazzuk. Maximum 1-2 oldal végleges szövegnek (kb. 300-600 szó) megfelelő nyers szöveget, vázlatot küldhettek.
A próbaidőszak után a rendszer így nézne ki:
· péntek 22 órakor van a beküldési határidő, az ezután érkezett anyag nem játszik
· szombat reggel indul a szavazás
· szombat 19 órakor zárul
· szombat 23 óráig lehet kommentelni a nyertes változatot, itt még jöhetnek fel új ötletek, finomítások esetleg hibák
· minden vasárnap éjszaka publikálom a végső folytatást.
Ez a felosztás bármikor változtatható, függően a tagok aktivitásától.
A blog a regénnyel kapcsolatos alkotói fórum, de ez csak gyurmaszoba, itt lehet vitatkozni, javasolni, hibákat javítani, kérdezni, csacsogni. Akadhat olyan, aki az anyagát nem magányos harcosként tölti fel a szavazógépre, hanem felpattintja a blogra, hogy mások finomítsanak rajta vagy csak egyszerűen megvitassa és csak utána megy a szavazógépre.
Az alapvető topikok már fenn vannak a blogon.
Úgy képzelem, hogy pl. aki akar, az küld be fotót, hogy az egyes szereplőket hogyan képzeli el, aztán megszavazzuk a nyertes portrét, alkatot; aztán lehet gyúrni a szereplők tulajdonságait, személyes adatait, habitusukat, így tényleg életre kelnek majd a figurák; az illusztrációknál és a folytatásoknál ezeket majd figyelembe kell venni (pl. ha eldől, hogy az egyik szereplő 30 dekás, gizda kis ficsúr, az később a sztoriban ne emelgessen autókat stb.).
A heti második helyezett bekerül egy jackpot pufferbe, ahol szépen gyűlnek a megmaradt jó ötletek — hiszen egy héten több is lehet belőlük, különböző szálakon futva — és onnan még csipegethetünk kedvünkre. De akár meg is szavazhatjuk, hogy az adott héten melyik szálat folytassuk, és mindenki csak arra hegeszti a saját verzióját. Ez majd kialakul.
A próbaidőszak alatt nézegessétek, kezdjetek el agyalni meg csevegni. Ebben a fázisban még ne írjatok folytatást, ha a játékosok száma eléri az 20 főt, akkor bemelegítésként a regény címét kellene kitalálni és megszavazni. Aztán jöhet a többi.
A próbaidőszak után majd beindul egy másik oldal az alábbi főmenüpontokkal:
· EDITOR, egy egyszerű szövegszerkesztő ablakban lehet kifőzni a folytatást és a végén feltölteni a blogra comment-ként vagy a szavazógépre;
· SZAVAZÓGÉP, itt aktuális pályázatokat lehet görgetni és értelemszerűen szavazni rájuk;
· NYOMDAGÉP, a regény aktuális állapota a heti nyertes fejezettel bővítve. Ezt igyekszünk nagyon igényesen, illusztrációkkal, flashben megvalósítani.
Köszönöm, hogy még olvasod ezt a topicot, ha úgy érzed, ez jó buli lesz, akkor olvasd tovább.
Lenne néhány kérésem azokhoz, akik játszani szeretnének:
· idióta, feltűnésmániás, tipikus fórum- és blogkalandorok továbbá netvigécek máshol építsék szánalmas karrierjüket, úgyis ki lesznek moderálva;
· segíts, ne gátolj;
· vedd komolyan;
· ne rontsd el más munkáját;
· ne veszekedj senkivel és ne sértődj meg mindenen;
· örülj akkor is, ha nem a te verziód nyert az adott héten, bármikor bejuthatsz, ha jót írsz;
· csak a minőség számítson;
· ne személyre szavazz, hanem sztorira;
· kérlek ne fárassz jogdíjigényekkel, ez nem a pénzről szól, ha egyszer mégis megkeresnek hálivúdból, akkor szólok.
Jó alkotást mindenkinek, köszi és hali
az igazi JaFFaR
Általános szavazógép
2010.07.08. 04:00
• a fejezetszavazáson kívül minden más témában itt zajlik a szavazás •
Utolsó kommentek